Roy Rudolphus Anton Makaay

Mezszáma	10
Pozíciója	csatár
Születési adatai	Wijchen (Hollandia) 1975. Március 9.
Csillagjegye	halak
Beceneve	-
Családi állapota	házas (Joyce), 2 gyerek (Milou, Dani)
Iskolai végzettsége
Tulajdonságai	nyugodt, barátságos,
Hobbijai	tenisz, számítógép, család
Mottója	-
Korábbi klub	Vitesse Arnheim (1993-97), CD Teneriffa (1997-99), Deportivo La Coruna (1999-03)
Mióta van Bayernnél	2003. augusztus 4
Szerződése szól	2007. június 30.
Magassága/Testsúlya/Cipőmérete	1,88 m / 81 kg / 9

Roy Makaay a gól szinonimájává vált spanyolországi remeklése idején: szinte hihetetlen, mennyire rá épült a Depor játéka - tíz kék-fehér védekezett s lapátolta előre a labdát, a "Kobra" pedig elképesztő hatékonysággal váltotta gólra ezeket... Makaaynak hihetetlen jó adottságai vannak: veszélyes fejjel-lábbal, közelről és távolról is.

Kisebb kölyökklubjai után (Woezik Wijchen, Diosa Ravenstein, Blauw-Wit Nijmegen, NEC Nijmegen) a Vitessében tűnt fel a felnőttek között 1993-ban (már 1989, azaz 14 éves kora óta oda járt focikollégiumba), s a 18 éves tini tizenegy mérkőzésen kapott lehetőséget, többnyire persze csak csereként. A következő szezonban viszont már stabil kezdő volt, amit majd egy tucat góllal hálált meg a holland középcsapatban. Gólérzékenységére a szövetségnél is felfigyeltek, s Roy azóta is csúcstartó U-21-es válogatottbeli fellépéseinek számával! Két év alatt 30 gólt szerzett az Erdevisiében, 1997-ben megjelent a holland góllövőlista elején is: a PSV-s belga Luc Nilis és a holland Johnny Bosman mögött bronzcipős lett a maga 19 találatával. Bár hívta őt az Ajax és a Feyenoord is, Roy csapattársával, Patrick Vierklauval (akkoriban holland válogatott volt a színesbőrű középpályás, és a Manchester is szívesen leigazolta volna) együtt a Tenerifébe igazolt 10 millió euró ellenében. A szigetlakók közé (a '98-as világbajnokságon is látott argentin védő, Pablo Paz, Lussenhoff, Szlavisa Jokanovics, Ballasteros, a brazil André Luiz és Émerson, az idősebbik Vidmar, Juanale) hamar beilleszkedett, alapember volt a portugál Jorge és Víctor Fernandez kezei alatt is.

Első gólját éppen a Depor ellen lőtte, s bár két ottani éve alatt 21-ig jutott, ennek ellenére nem tudta megakadályozni a "szigetesek" kiesését. A szám mindenesetre a Depornál is nyerő volt: benne látták egykori csatársztárjuk, Bebeto utódját, s 8.6 millió euró ellenében lecsaptak a hollandusra. Makaay 1996. október 5-én, a Wales-Hollandia (1-3) találkozón játszott először az oranjéban, és a mindig kritikus holland lapok biztatónak minősítették a bemutatkozását. Akkor még senki sem gondolta, hogy az első válogatottbeli gólra 2002 májusáig, az Egyesült Államok elleni meccsig kell várni. Egy csatár a legritkább esetben vár hat évet a nemzeti tizenegybeli első treffelésére! Az csak újabb adalék, hogy az amerikaiak elleni találatát mindössze négy követte, ami édeskevésnek tűnik egy ilyen kvalitású futballistától (bár ezekből kettőt már az utóbbi időkben szerzett). Balszerencséje, hogy a mindenkori szövetségi kapitánynál (Frank Rijkaard, Luis van Gaal, Dick Advocaat) Patrick Kluivert és Ruud van Nistelrooy nagyobb elismertségnek örvendett. A Riazor stadionban azonban hamar első számú kedvenc lett, ami nem is csoda, hiszen első szezonjában 22 gólt ért el, a másodikban ugyan hattal kevesebbet, ám ekkor végre A Corunába vitték a bajnoki címet a nagyok elől, ami pedig még a Bebeto-féle Szuperdepornak sem sikerült! Természetesen ott volt a hollandok 2000-es EB-keretében, de nem sokat tett hozzá a hollandok hazai fiaskójához, hiszen a tulipánosok játéka egyértelműen Kluivertre épült.

2001-ben egy zseniális trió alaptagja lett (Valerón-Tristán-Makaay), de a BL-ben elbuktak - igaz, megint sikerült a nagyok orrát megfricskázni: tönkreverték a Barcát s a Real elől elhozták a spanyol kupát. A blancók 100. születésnapukon és hazai pályán vallottak csontig hatoló kudarcot... 2002 tavaszán ott volt a VB-re ki sem jutó holland selejtezőcsapatban, majd élete legjobb formájában gólkirály lett a Deporban, elnyerve az európai Aranycipőt is. A szezon végén kezdetét vette 2003 nyarának legnagyobb szappanoperája: megy vagy marad Makaay? Naponta ötször nyilatkoztak és írtak erről a felek, de mindig mást és mást, majd amikor végre kisült, hogy a hollandus távozik (a BL-be még benevezte a Depor biztos-ami-biztos-alapon), a lelépési díjon, később müncheni fizetésén vitatkoztak hetekig a felek. Mindenestre 18.7 millió euró megfelelő tétel és érv volt távozásához, s négyéves szerződést kanyarintott alá. A bajoroknál is gyorsan megtalálta góllövő cipőjét, s az első számú bőrgatyás gólvadász lett - a drukkerek számára némi üröm az örömben, hogy emiatt az addigi kedvenc, a brazil Elber a Lyonba menekült előle... 2007-ig szól szerződése, és évi kb. 4 000 000 eurót keres, s állítólag máris ő a harmadik számú főnök a csapatban Kahn és Ballack mögött. A vezetőség ("Ötször is Roy Makaayt venném meg, mielőtt ráfanyalodnék David Beckhamre", Uli Hoeness) és a drukkerek is befogadták őt - elképesztő fölénnyel nyerte meg az Év legjobbja-választást Münchenben, 60%-át tizeneggyel követi a második Schweinsteiger. Pedig korántsem az elképzelései szerint alakult debütáló Bundesliga-idénye! Makaay ugyanis azzal a tudattal vághatott neki a 2003-04-es idénynek, hogy megvalósíthatja két nagy álmát: végre olyan együttesben szerepel, amely a nemzetközi porondon is képes lehet nagyot alkotni, és a Bayernből sokkal könnyebben bekerülhet az oranje kezdőcsapatába.

Az indulás mindenesetre sokat ígérő volt, hiszen Makaay Gerd Müllerhez és Giovane Elberhez hasonlóan a harmadik Bundesliga-meccsén szerezte meg első gólját a bajor egyesületben. A folytatás sem maradt el, a német bajnokságban 32 meccsen 23 gólt szerzett, míg a Bajnokok Ligájában szinte egymaga lőtte-fejelte a bajorok összes találatát, nyolc mérkőzésen összesen hatot - nem rajta múlt a korai BL-búcsú. A portugáliai tornán viszont megalázó szerepre kényszerítette Advocaat: mivel az edzőnél van Nistelrooy volt a No.1, ha be is állt Makaay, akkor a jobb oldalra, a középpályára... S ő még egy szót se szóljon: a válogatottsági gólrekorder, Kluivert egyetlen másodpercet sem kapott!
Bár ha mindig a Bayern ellen kellene játszania: utolsó deporos évében két mérkőzésen négy gólt vágott jelenlegi kenyéradójának! A "Tor-Phantom"-becenevet kiérdemlő játékos természetesen Magath alatt is alapember, hiába hoz jó átlagot Pizarro, hiába tűnt fel üstökösként Guerrero, a germánok jelenlegi csodafegyverét a mérkőzésenkénti egyes gól/gólpassz-mutatóval dicsekedhető Roy Rudolphus Anton Makaaynak hívják.
A BL-ben pedig egyenesen elképesztő statisztikája: az utóbbi három évben 26 fellépésén 22-szer volt eredményes!